Álomfalva péksége

Oberon mélyen beleszippantott a levegőbe.
"Hm!Nem tünde és nem is vámpír és nem is ember. Miféle lehet?"
Tépelődött magában és a kéznyújtást elfogadta, noha már egyszer kezet csókolt neki.
- Az én nevem Oberon. Akkor üdvözöllek itt. Álomfalván vagy kicsikém. Mondd csak. Miféle szerzet vagy?
Érdeklődött tovább. Valóban érdekelte a dolog.
- Igazán szép a neve. Ez a teljes vagy csak becenév?
Felhúzta szemöldökét és várt.

* A mai adományokat amiket úgymond épület javítására gyűjtött, azt itt most a pékségben szeretné elverni. Már régóta éhezik, egészen pontosan reggel óta és most van délután. Itt az ideje elfogyasztani a reggelijét és amilyen sikeres volt a gyűjtés még kitelik egy díszes vacsora. Beáll a sorba ami igen csak hosszú.
~ Pfff én ráérek. ~ Jegyzi meg magában, majd mint egy példamutató pap úgy vár a sorára. Lassan telnek a percek, azonban nyugodt marad mert egyrészt van alkalma megnézni a női felhozatalt. Meglát egy dús keblű nőt, amire a következő jut az eszébe.
~ Maga a bűn melegágya! ~ Pedig az öltözéke cseppet sem kihívó. Amikor halad egyenként a sor ő is halad előre egyet. *

* Várakozik a sorban, amikor egy igazi új jelenség tűnik fel és lép a látóterébe. Egy igazi szépség! Igen férfi fordítás szerint egy szép nő viszont most nem férfiként van jelen hanem papként. A papi kódex eltér jóval a férfi kódextől és nem szabad a kettőt összemosni. Másik pultnál kiszolgálják a nőt.
~ Ez meg mi? Hát ez! ~ Nem tud szóhoz jutni magában, kell egy idő míg visszatér belé a papi nyugalom. Felcsigázták az agyát, amire nem tud másképp reagálni mint kiviharzik a pékségből és ezt a nőt keresi a szemével. Gyakorlott szemei hamar kiszúrják a nőt, azon nyomban ott terem előtte és csúnyán rámutatva a nőre ordít fel.*
- Hahhaaa! Megvagy te bűnös lélek! Míg mások kínkeservesen sort állnak addig te úgy belibbensz az ajtón? Nem vagyok kíváncsi milyen bűnös bájakat vetettél be! * Csak most látja először és maga a dekoltázsa odatapasztja a szemét.*
-Én átlátok az álcádon, ami szintén bűnös ruha! Túlságosan sokat mutat azokból. Nem szégyenled magad Isten előtt? * Kapja elő a bibliát a kezébe és hevesen lapozgat benne. Próbálja megtalálni az ide passzoló sorokat. Nem találja, az viszont jól hallatszik ahogy megkordul a gyomra az éhségtől.*

*Kineveti a szépség amit nem negatívként könyvel el, hanem győzelme első zálogát. Hallja a választ, hogy nincs semmi köze hozzá. Azért van annyi mersze, hogy szembesíti a nőt, hogy nem csak ő morgott.*
-Nos mások is morogtak mert csak így könnyedén ételhez jutottál. * A Biblia elővételénél meglepődik újra, hogy a másik csak úgy kimosolyogja könnyedén.
~ Egy tisztátalan lélek hozzáért a szentíráshoz! Isten irgalmazzon neki! ~ Hüledezik magában, majd amikor visszakapja a Bibliát máris az ajkai imára állnak.*
-Bocsáss meg Istenem, hogy tisztátalan lélek ért a szent írásodhoz és úgy beszél mint egy elveszett bárány a nyájadból. Légy irgalmas hozzá kérlek, Ámen. * Elteszi a Bibliát a kezéből, egyenesen a csuhája egyik erős zsebébe csúsztatja. Hallja hogy a másik megfelezi vele az ennivalót akkor kedvesen rámosolyog a nőre.*
-Még sem annyira elveszett vagy. Isten szolgáját megkínálni ételed felével, igazán nemes tett. Több ilyet teszel életedben, akkor még sok ember fog szeretni. * Nem az a csendes alkat, a szája jár. Tele van beszéddel és a gondolatai pedig mindig záporoznak felé.*
-Köszönöm az ételt Istenem! Legyen áldott e étel a te neved által. * Csak ezután veszi el a falatot, amit rögtön eltüntet. Nem tudja hogy megossza a nevét a másikkal, így némileg gondolatban beszél Istennel, hogy helyes lenne e a cselekedete.*
-Az én nevem Olegorn. Olegorn a vándorpap. Ételért és vízért cserébe hirdetem Isten igéjét. * S jönnek hozzá emberek akikkel lekezel, elmond pár imát a szeretteikért. Mikor végzett akkor fordul oda a bájos hölgyhöz.*
-Ha szemem és tudásom nem csal te egy vízi tünde vagy.

*Meglepődik, hogy neki ilyet mernek mondani, hogy mellőzze az Istenes dolgot. Az meg végképp nem érti, hogy miért suttogjon. Egy papnak jó beszélőkéje van, szépen tud beszélni és az elveszett emberekhez szól.
~Így semmibe venni a munkámat! Ki ez a nő, hogy nekem ezeket mondja? ~ Merül fel benne. Le se tud nyugodni mikor jön a következő megdöbbentő dolog, hogy egyszerűen becézni kezdik. Nem jön ki a sodrából, csak az arcán lehet látni, hogy kissé rosszul esnek a szavak amit hall.*
-Vándor pap azt jelenti, hogy nem templomban lakom hanem a szabad ég alatt. Csillagos égbolt a házam teteje és a föld az alja.Ami körülvesz minket az mind az ő munkája. * Fel sem tűnik számára, hogy mennyire kihagyja Isten nevét, ahogy kérte a nő.*
-Számomra meg te vagy a fura. Még furább lennél ha bizonyosan még kevesebb ruhában látnálak. Ami bűn és amit ellenzek. * Persze nem ellenzi, ám fel kell tartani annak látszatát, hogy ő a megtestesült jóság. Mint egy példakép akire nyugodtan fel lehet nézni.*
-Az összes pap úgy beszél ahogy kialakult neki kiskorától. * Ekkor jön még egy megdöbbentőbb kérdés, amire a teljesen határozottan válaszol.*
-Nem ihatunk pálinkát, nem érinthetünk nőt. S ha megkérhetlek arra, akkor Olegornnak hívj és ne Olinak! Én sem foglak Eninek hívni mert alig ismerlek. Te sem tudsz rólam semmit! * Nem mutatja a sértődés jelét az arcán.*

- A csillagok valóban szépek és én ismerem az összes csillagkép nevét és történetét. * Ezt teljes nyugalommal állítja, mert úgy van ahogy mondja. Van amikor egyes városok könyvtárába, vagy templom könyvtárába beleveti magát, hogy a tudását csiszolja mint egy gyémánt. Hallja a másik javaslatát, hogy akkor ne nézzen vízi tündére mert kevés ruhában járnak. Megfogja a tanácsát, tökéletesen hallgatva a női nemre elfordul tőle.*
-Míg csuhában vagyok addig Isten szolgája vagyok. Addig Olegorn. Csak akkor hívhatsz Olinak, ha leveszem. Mellesleg jó, hogy emlékeztetsz arra mennyire bűnösen sokat mutatsz idomaidból. A végén még elcsábulnék és bűnös romlott emberré válnék.* Hagyja a nőt, had főjön a levében addig nem méltatja válaszra míg nem úgy érzi elkeseredettség kezd rajta úrrá lenni.*
-Rendben megbocsátok, megismerhetsz. * Eleniel ekkor megy be a pékhez vízért. Megvárja míg megjárja a nő aztán válaszol neki.*
-Nem ástad el magad Isten előtt teljesen, sem előttem. Azt meg kell, hogy mondjam bizony nem sokat olvasol. * Még mindig nem néz szembe a másikkal. Majd hirtelen leül a másik mellé, a királykék szemeivel belenéz a másikéba.*
-Igen! Mindent akarok rólad tudni! Minden bűnödet, hogy én feloldozhassalak. Hogy megszabadítsalak a gonosztól. Csak bátran, nekem mindent elmondhatsz. Akármilyen rossz. * Biztatásképpen még megfogja finoman a nő kezeit, finoman megszorítja.*

-Akkor veszem le a csuhát, mikor nem hív a kötelesség. Sok a dolgom, főleg ha nagyvárosba kerülök. Vannak esetek ahol gyógyítanom kell, imádkoznom, prédikálnom és sok más Istennek tetsző dolgokat. * Ekkor eljön a mesélés ideje, amit először a lánytól hall. Az elején barátságosan mosolyog, azonban a történet fordulópontján kiülnek arcára a düh. Szívében sem érez másként, mert érzéseit mindig tisztán mutatja mások felé. A mese végén mikor megszólítja őt Eleniel, akkor nem tud válaszolni csak a gondolataiba temeti fiatal elméjét. Sóhajtott egyet és megilletődve válaszol neki.*
-Igazán, igazán szomorú mese. Felháborító az, hogy mások otthonát így tönkreteszik. Mily életeket nyomorítanak meg. Fájdalmas. * Olyan arca lesz amiről leolvasható, hogy átérzi a nő minden fájdalmát, mindent ami rosszul érte el személyét.*
-Szorítsd meg kezeim, nyugodtan megszoríthatod. Ha elmondod hol történt ez, akkor tőlem telhetőt megteszek, hogy több fajtársad ne kerüljön erre a sorsra. Most pedig imádkozok ha nem gond. * Ezzel behunyja a szemeit és továbbra is a nő kezeit fogva szólal meg.*
-Édes atyánk, Istenünk! Itt van e elveszett gyermeked, aki szenvedett csak azért mert szépnek teremtetted. Élőhelyét elpusztították. Ezért kérlek, vedd el a szomorúságát, ha bűnt követett el ellened akkor most bocsásd meg neki. Ámen. * Mikor elmondta az imát akkor, feláll a helyéről azonban hirtelen egy erőt érez háta mögül ami meglöki őt a nő irányába. Megbotlik saját lábában majd a nőt teljesen letaglózza a földre. Felnéz hirtelen, hogy lássa ki lökte fel, azonban az alakot nem látja.
~ A fenébe! ~ Természetesen elpirul ezután a helyzet miatt, meg a tömeg is feléjük néz. Hirtelen ügyetlenkedésbe kezd, ami abban merül ki, hogy néha hozzáér picit az idomokhoz. Csetlik botlik és nagyon zavarban van. Végül sikerül felállnia és jobbját nyújtja hogy felsegíthesse Elenielt.*
-Bo..Bocsáá...sss meg!Ne.. Neeem, akartam. * Nem találja a hangját se és dadog folyamatosan. Végül elfordul teljesen összeomlik.*

*Behúzza a bolt mögé, amire csak még inkább zavarodott arcot vág. A szíve hevesen kezd el dobogni, hogy kettesben van a nővel és, hogy senki más nincs rajtuk kívül.Mikor elkezdi leporolni őt Eleniel, akkor gyorsan kibuknak belőle a szavak.*
-Ne.. Neeee! Ez nagyon nem jó helyzet! * Eléggé gyengén sikeredik elmondani a nőnek, aki valószínűleg biztosan nem hagyja abba a csuhája porolását. Mikor végzett és nekiszegezi a kérdéseket addigra próbálja összeszedni magát.*
-Valaki menekült és meglökött. * Szólal meg az előzőekhez képest nyugodtabban. Lassan sikerül felülkerekednie a helyzeten.A nő leül a dobozra, akkor úgy véli jobb ha leveszi a papi csuhát magáról, mert belemelegedett a helyzetbe. Szépen lehúzza magáról, aztán a kezébe veszi. A ruházata a csuhája alatt szép, egy nagyon megnyerő fiatalt csinál belőle. Az inge barna színű, ezüst gombokkal, míg a nadrágja fekete színű. A lábán a saru már jól látható.Mivel a csuhával együtt a papi kódexet félreteszi így előtérbe kerül a férfi. Lassan odalép Elenielhez, vele szembe a lábai közé és a királykék szemeivel ránéz.*
-Én is zavarban vagyok ha egy nőhöz közel vagyok. De vajon ennyire rossz lenne egy férfi közelsége, vagy egy nő közelsége? * Nem ér hozzá a másikhoz, inkább a szemközti falnak dűti a hátát.*
-Nem választhattam. A szüleim egy Templom előtt hagytak mikor kicsi voltam. A papok találtak rám és neveltek belőlem azt aki vagyok. De ettől függetlenül hidd el, nem akarsz a közelemben maradni. Bajt okozok, az a véremben van. A papi dolgok megragadtak a fejemben, azonban annak ellenére nem tudok egy dologról lemondani. Az pedig a nők. Áhh azt hiszem, most már tudod milyen kis csaló vagyok. Jobb ha elválnak az útjaink.

*Hallgatja Enit, hogy bevallja neki nem volt rossz a közelsége, csak furcsának találja. Nem érintette meg eddig egy férfi sem. Az utolsó két gondolat az emberekre is jellemző. Mikor a sunyi kis mosolyt látja a nő arcán akkor elnézi egy darabig majd megszólal végre.*
-A nők már csak ilyenek, mindent megéreznek előre, ha valami nincs rendben egy pasival. * A következő kérdésre köpni és nyelni sem tud, hogy a másik minden további nélkül megkérdezi, hogy volt e nővel.Igazából volt nővel, azonban sosem jutott el odáig. Mindig csak az egymás kényeztetéséig jutott el, ott viszont mindig megállt úriemberként.*
-Mondhatni csak félig meddig. * Nem feszegeti a témát, mert nem fogja ezt egy olyan nővel megbeszélni akivel még csak a barátkozásnál tartanak. Az utolsó szavak nagyon megnyugtatják, egyben arra késztetik, hogy odalépjen Eni elé újra.*
-Szóval szimpatikus vagyok a számodra. Az a baj, hogy sok nő letámad engem. Szép hölgyek marakodnak rajtam, azt sem tudom miért. Először látom őket meg, aztán a következő öt percem pokollá válik mert rám akaszkodnak. Nem hinném, hogy szép ember lennék. * Hangosan gondolkozik, amit megoszt a nővel. Gátlástalanul vonul oda hozzá a lába közé és két kezét ráteszi Eni combjaira.*
-Te is szimpatikus vagy. Te vagy az első aki úgymond nem ugrott nekem. S ha már jól hallottam, akkor segíteni szeretnék neked. Mármint, hogy ne gyere zavarba ha egy férfi van a közeledben. *Megsimogatja Eni combjait és lassan az oldalán egyre feljebb halad.Teljesen odasimul testével a másikhoz, belemarkolva kicsit a formás hátsókba.Nem engedi el egy percig, aztán elválik tőle.*
-Ez az első ölelésed amit tőlem kaptál. A simogatások bevallom nem mindennapiak. * Ekkor pillantja meg, hogy Eni ruhája még piszkos. Így a combjánál leporolja a nőt, hogy utána elváljon tőle.*
- Meghívhatlak vacsorára?